A korábban csak ingatlanok és ingóságok értékesítésére fókuszáló portálon (e-arveres.mnv.hu) először tavaly júliusban nyílt lehetőség társasági részesedés megvásárlására, akkor 76 részesedés került meghirdetésre független szakértő piaci értékbecslése alapján meghatározott kikiáltási áron.

Akkor a meghirdetett részesedések közel felére érkezett érvényes ajánlat, a versenyt pedig jól mutatja, hogy ezek több mint 30%-a esetében a kikiáltási (azaz a minimum) ár felett történt a vásárlás.  A vevői érdeklődés középpontjában főként a mezőgazdasági társaságok voltak, de gazdára találtak többek között kereskedelmi és szolgáltató ágazatban működő részesedések is.

Az eredményes debütálás után folytatódik az olyan társaságok állami tulajdonú részesedésének értékesítése, melyek jellemzően nem látnak el közfeladatot, így állami tulajdonban tartásuk sem vagyonpolitikai, sem költséghatékonysági szempontból nem indokolt. A paletta ismét széles, számtalan ágazat képviselteti magát a meghirdetésre kerülő részesedések között.

Az árverési időszak 15 munkanapig tart, melynek lejártát megelőzően – az árverési hirdetményben foglaltak szerint – az árverési biztosíték befizetésével regisztrálni szükséges azoknak, akik licitálni kívánnak a meghirdetett részesedésekre. 

Budapest, 2019. április 3.

*A 2015 szeptembere óta sikerrel működtetett online aukciós felület segítségével nyílt meg a lehetőség az állami vagyonelemek elektronikus értékesítése előtt. Az indulás óta a költségvetés számára több mint 42 milliárd forint bevételt eredményezett a hozzávetőlegesen 1.900 ingatlan értékesítése. A teljes körű transzparenciát biztosító Elektronikus Aukciós Rendszer lényege, hogy bárhonnan elérhető, így azon keresztül bárki licitálhat. Költséghatékony, gyors, rugalmas értékesítési folyamatokat tesz lehetővé, a potenciális vevők szélesebb köréhez eljutva pedig éles versenyhelyzetet teremt.

2018. július 31. óta már társasági részesedések értékesítésére is lehetőség nyílt, ezzel teljes körűvé vált az állami vagyonelemek online értékesítésének köre.

A transzparens rendszer a XXI. századi funkciók mellett maradéktalanul megfelel az állami vagyongazdálkodással szemben támasztott szigorú törvényi követelményeknek is.